8. rész
Mia 2013.04.15. 09:49
Az estére már nagyon készültünk Lillával. Egy rózsaszín mini ruhát vettem fel a virágmintás magas sarkúmmal, amit még Tommal együtt vettem. Egymás haját vasaltuk és sminkeltünk, majd miután végeztünk, ki is tipegtünk a strand területén álló hatalmas épülethez, ahol a buli volt. Rögtön nekiálltunk inni.
- Hali! Becky, ugye? –ült le mellém Mike, a csapatvezetőnk
- Szia, igen!
- Jól nézel ki!
- Köszi, neked is… jól áll ez a szín –céloztam a rózsaszín pólóra, ami rajta volt
- Ja, kösz! –nevetett
- Iszol valamit?
- Végülis –vontam meg a vállam
- Egy mojitot kérek. Vödröt! Ja, és két feles is lesz még!
- Vödröt?
- Ja, nem hallottál még róla?
- Nem –válaszoltam, majd Lillát kezdtem keresni a szememmel, de hamar rá is bukkantam. Az egyik srác szájában matatott már rendesen, aki velünk van egy faházban. Markkal, ha jól emlékszem.
Hamar kaptunk is egy homokozó vödörben piát, meg a két felest.
- Akkor egs! –emelte fel a poharát Mike
- Egi! –hajtottam fel a rövidet –Szóval, homokozó vödörből fogunk inni?
- Ez nem homokozó vödör –nevette el magát
- Hanem?
- Jó, oké. Lehet, hogy az. De sosem hallottál még róla, hogy társaságban így isszák a piát?
- Nem –ráztam a fejem
- Látod, azért van benne ez a sok szívószál. Ha mondjuk, vagytok öten, egy vödörből isztok, és mindenkinek megvan a kis szívószálja.
- Aha.
- Na, iszol?
- Persze. –azzal az egyik szívószálat meg is fogtam és a számba véve csökkentettem a vödör tartalmát
- Szóval te voltál a bevállalós csaj a kocsmatúrán.
- Ha ezt mondják.
- Ja, a haverom, Ronnie is a pinkeknél van… ő az, aki dicsért téged még tegnap este.
- Ja, igen. Annyira azért nem voltam nagy szám!
- Ne szerénykedj, jó voltál ma is!
- Kösz –mosolyodtam el újra
- Hé, add tovább! –lépett hozzám egy csaj, a számhoz hajolt, és átadta a jeget
Én először csak meglepetten pislogtam, majd közelebb hajoltam Mikehoz, hogy átadjam neki. Kivette a szájából, nem adta tovább. Egyik kezével végigsimította az arcom vonalát, közelebb hajolt, és megcsókolt. Úgy tűnt számomra, mintha hosszú órák óta smárolnánk, mosolyogva váltak el ajkaink.
- Figyelj csak, én kimegyek cigizni. Nem tudom, akarsz e jönni…
- Kimegyek –szakítottam félbe
- Oké –ismét megeresztett egy mosolyt felém, megfogta a kezem, és kiaraszoltunk a szabadba
- Kérsz? Vagy nem dohányzol?
- Igazából csak akkor, ha bulizok
- Tehát most rágyújtasz –nyújtott felém egy szálat
- Köszi.
- Melyik szakra vettek fel?
- Tanító
- Úristen, komolyan tanítónő akarsz lenni?
- Igen, miért? –vontam fel a szemöldököm
- Ki nem néztem volna belőled. Az összes kisgyerek téged akar majd feleségül venni
- De hülye vagy!
- Hát, ha ilyen kibaszott szexi tanító nénijük lesz
- Ne túlozz már! –nevettem fel
- Nem túlzok, ez az igazság. Ahogy ma is táncoltál a rúdon… anyám!
- Akkor ezek szerint jót tett a tanfolyam
- Tanfolyam?
- Otthon rúdtánc órákra jártam
- Nem mondod komolyan, hogy már ilyen is van?
- Dehogynem. Sportolni nem volt kedvem, valami olyat akartam, amit később talán hasznosíthatok, úgymond. Így választottam ki a rúdtáncot. –mondtam, miközben felültem a félfalra, ami mellett álltunk
- Tetszik, hogy ilyen vagány vagy –lépett be a két lábam közé
- Igen? –kérdeztem vissza, az ajkaitól csak néhány centire
- Aha –súgta a számba
Ismét csókolózni kezdtünk, most azonban már vadabbak voltunk, Mike egyre rámenősebb lett, már a ruhám alá nyúlkált volna, úgy kellett a kezét arrébb lökdösnöm. Ugyan jó volt vele kavarni, de mást nem akartam tőle. Lefeküdni meg pláne nem, főleg egy félfalnál, alig néhány méterre másoktól. Kezdtem is kicsit hülyén érezni magam, hogy percenként lökdösöm le magamról a kezét, ekkor azonban a táskámból megszólalt a telefonom. A csörgésének még sosem örültem ennyire, mint most.
- Bocs –húzódtam el tőle
- Ne vedd fel
- Muszáj
- Oké –húzódott hátrébb egy nagy sóhaj kíséretében. Néhány lépéssel arrébb állt és rágyújtott egy újabb cigire
Előhalásztam a telefonom a táskából, a képernyőn pedig Tom arca és neve villogott.
- Szia! –vettem fel a telefont mosolyogva
- Na, hello, azt hittem már fel sem veszed!
- De, mindenképp. Csak sokáig tartott kihalászni a táskámból
- Ja, értem. És mizu? Milyen a buli?
- Jó, nagyon jó. Csak kár, hogy nem vagytok itt. Otthon mi újság?
- Nagyon semmi. Kezdeni akarunk valamit magunkkal és a pénzünkkel, de még nem tudjuk, mi legyen. Agyalunk csak.
- Valami terv van már?
- Alakul, de nem akarjuk elkiabálni.
- Hát én szorítok nektek nagyon.
- Kösz. Amúgy meg tegnap elnéztünk anyuékhoz.
- És? Ott minden rendben?
- Ja, bár kicsit aggódnak érted, hogy mit csinálsz a gólyatáborban, de megnyugtattuk őket.
- Ezt jó hallani
- Andreas pedig folyamatosan kérdezősködik, hogy mi van veled. Nagyon odáig van érted
- Jaj, ne már!
- De tényleg, amióta meglátott, nem tud lekattanni a témáról –nevetett
- Hülye! –nevettem én is
- És, pasik?
- Tom!
- Mi van, nem szabad megkérdeznem?
- Nem!
- Ott van melletted mi? –nevetett fel megint
- Aha
- Azért csak okosan! Nem ám behozol egy gólyatábornyi idő alatt!
- Tom, ne már! Olyan hülye vagy!
- Jól van na, tudod, hogy csak viccelek! Nem is zavarlak, bulizz csak!
- Köszi.
- Szia, hugi, szeretlek!
- Én is, pussz!
- Na, szóval, hol is hagytuk abba? –lépett vissza hozzám Mike
- Inkább megyek táncolni, nehogy azt hidd már, hogy hagyom magam itt megdugatni. Bulizz te is inkább! –ráncoltam a szemöldököm, azzal faképnél is hagytam
|