A srácok lakásavatót szerveztek. Miután mindent kitakarítottunk… vagyis inkább kitakarítottam, elmentünk Tommal vásárolni az estére.

-          Kiket hívtatok meg?

-          Csak néhány havert. Bírni fogod őket. Gustav és Georg a bandában játszik, Andreas a gyerekkori barátunk, és benéz majd David is, ő pedig a menedzserünk.

-          Aha. Értem.

-          Ne aggódj, jó lesz! –bökött oldalba

-          Ja, nem aggódom –mosolyogtam –Csak azon gondolkozom, valami ruhát is kéne vennem. Tudod, csak egy bőrönddel jöttem, és túl sok mindent nem tudtam bepakolni!

-          Oké, akkor, ha itt végeztünk, nézünk neked valamit! –bólintott

Hamar be is vásároltunk, hiszen néhány üveg piát, és rágcsálni valót vettünk, a nagybevásárlást egy másik napra terveztük. Tom elvitt a sétáló utcába, itt nézelődtünk egy kicsit, majd hamar be is tévedtem egy butikba.

-          Hello, miben segíthetek? –lépett elénk az eladó

-          Jó napot! A ma esti bulira szeretnék ruhát vásárolni!

-          Értem, egy pillanat –indult el a nő a sorok között, majd pár perc múlva vissza is tért néhány darabbal

-          Ezek nagyon szépek, de én egy kicsit lazábbra gondoltam.

-          Nézz körül nyugodtan, ha szükséged van valamire, szólj nyugodtan.

-          Köszönöm!

Hamar meg is találtam a nekem tetsző párosítást. Nem akartam feltűnősködni, hiszen otthon leszünk, haverok között, ám mégis valami szexit akartam, hátha sikerül rávennem őket, hogy menjünk el valahova bulizni. Egy egyszerű fehér toppot választottam, korall színű feszülős miniszoknyával.

-          Na, ez milyen lenne? –tartottam Tom felé a két ruhadarabot

-          Nem tudom –vonta meg a vállát

-          Várj, felpróbálom, de majd gyere, nézd meg!

A fülkébe tipegtem, ahol hamar át is vedlettem a kiválasztott ruhákba.

-          Na? –dugta be a fejét Tom

-          Milyen?

-          Azta! –nézett végig rajtam elismerően

-          Jó lesz?

-          Aha, kurva jó!

A ruhákhoz néztem még egy rózsaszín virágmintás magas sarkút, a butikból pedig már haza mentünk, hogy időben összeszedjük magunkat, mire megérkeznek az ikrek barátai.

Nyolc óra körül érkeztek a srácok, Tom nyitott ajtót nekik, Bill pedig a nappaliban üdvözölte őket. Én még a fürdőszobában az utolsó simításokat végeztem a sminkemen.

-          Be szeretnénk mutatni nektek valakit –hallottam Bill hangját

-          Igen, csak még tollászkodik. Egy perc! Becky, gyere! –nyitott be a fürdőszobába

Megint úgy nézett végig rajtam, mint a butikban, mikor felpróbáltam a ruhát. Én csak felvont szemöldökkel mosolyogtam rá, aztán kapcsolt, megragadta a kezem, és csak húzott maga után a nappaliba. Óvatosan tipegve követtem őt.

-          Ez most komoly? –kerekedtek el az egyik srác szemei –Nem hiszem el, hogy ilyen jó nőd van! Hol szedted fel?

Én erre csak felnevettem, Tom pedig vigyorogva rázta a fejét.

-          Andreas, ő itt Becky, a húgunk. –mutatott be a srácnak

-          A húgotok? –szegény köpni-nyelni nem tudott

-          Igazából nem, de ez elég bonyolult –hadonászott Tom a kezeivel

-          Gordon lánya vagyok! –fogtam vele kezet, ő pedig még két puszit nyomott az arcomra

A srácok bemutattak a többieknek is. Egy ideig elég nagy volt a meglepettség, de aztán egyre inkább oldódott a hangulat. Aranyosak voltak a fiúk, jól éreztük magunkat. David hamar lelépett, így nélküle folytattuk a bulizást. Hamar megittunk egy üveg whiskyt, a hangulat ekkor már elég jó volt.

-          Nincs kedvetek elmenni valahova? –kérdeztem

-          Jaj, hova akarsz menni? –nyitott ki Tom egy üveg sört

-          Nem tudom –vontam meg a vállam –Ti vagytok itthon basszus, én nem ismerek itt semmit és senkit!

-          Nekem nincs kedvem kimozdulni –húzta meg a sörösüveget

-          Én meg táncolni akarok és bulizni!

-          Hát akkor ma be kell érned az itthoni bulizással és táncikálással –mosolygott gonoszan

-          Biiiill –fordultam a másik „tesóm” felé, hátha neki megesik rajtam a szíve

-          Bocs Becky, mára ezt terveztük. Lazulunk, aztán legközelebb, ha akarsz, elmegyünk bulizni.

-          Ó, milyenek vagytok! –keltem fel a kanapéról, és én is a pulthoz léptem Tom mellé, hogy öntsek magamnak valamit –Nektek töltsek? –szóltam oda a többiekhez

-          Én egy sört kérek, köszi! –mondta Georg

-          Nekem meg még van –emelte fel az üveget Gustav –De azért köszi!

-          Bill, Andy?

-          Nem kösz! –vágták rá egyszerre

Georghoz odatipegtem a sörrel, aztán a hifihez léptem, hogy betegyek valami zenét. Ezután visszasétáltam a pulthoz. Mikor Tomot megkerültem, a szeme sarkából megint megnézett magának. Egy újabbat kortyoltam a whiskey kólámból, majd támadt egy ötletem.

-          Csináljuk már valamit!

-          Mit akarsz? –kérdezett vissza Georg a kanapéról

-          Van egy játék. Nem is tudom mi a neve, de tök mindegy! Az a lényeg, hogy én mondok egy állítást, ami rám nem lehet igaz… és ha valamelyikőtökre viszont az, annak innia kell. Leülünk körbe, és mindenki mond egy állítást.

-          Felőlem –vonta meg a vállát Georg

-          Oké, én is benne vagyok! –bólogatott Andreas